Tudtad, hogy a kényszerbetegség nem szorongásos zavar többé?
A gyermekkorban is megfigyelhető tünetek komoly aggodalmat válthatnak ki a gyermekből és szüleiből egyaránt, és mindenképp pszichológiai-pszichiátriai kezelést igényelnek!
Miért érdemes vele foglalkozni a Ne szorongj! blogon? Mert nagyfokú szorongás kíséri!
És nekünk, szülőknek segítenünk kell, hogy gyermekünk ne szenvedjen!
Gyermekkori kényszerbetegség jellemzői
A kényszeres zavarban szenvedő gyermek (hasonlóan a felnőttekhez) olyan kellemetlen, kétségbeejtő, kínos gondolatokkal küzd a nap folyamán, melyek teljesen függetlenek akaratától. Ő nem ezeken akar gondolkozni, mégis újra és újra eluralják tudatát, kényszergondolatokká válnak (kényszeres gondolkodás = obszesszió).
Szeretne tőlük megszabadulni, ezért különféle cselekvéseket (később ezek lesznek az ún. kényszercselekvések, kompulziók) kezd végezni, ám ezek sajnos, csak átmenetileg szüntetik meg, vagy enyhítik a gondolatokkal kapcsolatos szorongást. Ha azonban valaki megakadályozza ezen rítusok gyakorlásában, szorongása nagy mértékben fokozódik!
Egyfajta „babonássággá” alakul a helyzet: „ha nem számolgatom a villanyoszlopokat az iskolába menet, biztosan valami rossz fog történni!”, vagy „ha nem mosom meg alaposan a kezem, akkor elkaphatok valami komoly betegséget”. A gondolatok által gerjesztett szorongástól akar megszabadulni valamilyen cselekvéssor ismételgetésével.
Fontos tudni, hogy kényszeres gondolatok, és cselekvések sok mindenki fejében megfordulnak: pl. sokan gondolnak rá, hogy elzárták-e otthon a tűzhelyet, bezárták-e az ajtót, kihúzták-e a vasalót, stb. Ám ha ezek a gondolatok megszűnnek, és nem kell 10-szer visszamennie, hogy leellenőrizze, tényleg megtette-e az adott dolgot, akkor nincs probléma.
Kényszeres zavarról akkor beszélünk, ha ezek a gondolatok és cselekvések hosszabb ideje fennállnak, és akadályozzák a mindennapi életet, az iskolai munkát, az elalvást.
Kényszeres a gyerekem?
A alábbi lista lapján könnyű eldönteni, hogy hasonló problémával küzd-e gyermekünk:
| Válaszolj igennel vagy nemmel a következő kérdésekre! | |
|
Állandóan kellemetlen gondolatok gyötrik? |
|
|
Nem tud abbahagyni bizonyos mozdulatokat, cselekedeteket? |
|
|
Folyton ellenőrzi, hogy bezárta-e az ajtót, lekapcsolta-e a villanyt? |
|
|
Sokszor számolgatja a tárgyakat? |
|
|
Zavarja a piszok? |
|
|
Állandóan, sokáig mossa a kezét? |
|
|
Precíz rendet tart? |
|
|
Fontos a számára, hogy minden a helyén legyen? |
|
|
„Szertartásai” vannak, ugyanabban a sorrendben csinál bizonyos dolgokat? |
|
|
Nehezen hoz döntéseket? |
|
|
Sokat beszél azokról a dolgokról, melyekről döntenie kell? |
|
|
Amennyiben többségben vannak az igenek, keress fel egy szakembert! |
...................................................................................................................
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által 2013-ben kiadott új DSM-V. kritériumai szerint az obszesszív-kompulzív betegség kikerült a szorongásos zavarok csoportjából, és önálló diaganosztikai kategóriaként jelenik meg.
Az obszesszív-kompulzív és hozzá hasonló zavarok kategóriájába tartozik most már:
- a közismert kényszerbetegség,
- a kényszeres gyűjtögetés,
- a kényszeres vakarózás zavara (excoriatio),
- a test-diszmorfiás zavar ,
- a trichotillomania (kóros hajtépés - korábban impulzuskontroll zavar).
.................................................................................................................
Ha tetszett a cikk, lájkold a Ne szorongj! blogot a facebook-on is! Így biztosan nem maradsz le semmi fontosról!
köszi!
fotó: pixabay.com
