Szülőként borzasztó azt látni, ha gyermekünk szenved, szorong valamitől. Ilyenkor sokszor tehetetlennek érezzük magunkat. A kicsi gyermek könnyen odabújik szülei ölébe, cumizik, magához öleli kedvenc plüssét, takaróját. De mi van a nagyobbakkal, akik már nem cumiznak, nem takaróznak, kevésbé bújnak? Velük kapcsolatban a legjobb, amit tehetünk, ha felvértezzük őket olyan készségekkel, melyek segíthetnek a hétköznapi problémák megoldásában, a nehézségek leküzdésében. Az egyik ilyen az ellazulás, önmegnyugtatás képessége. 

Aki még sosem relaxált, tanácstalan lehet, hogy kezdjen neki. Az alábbiakban felsorolok néhány tudnivalót, amire érdemes odafigyelni ahhoz, hogy minél pihentetőbb legyen az ellazulás.

Szerintem az a legpraktikusabb, ha a szülő a gyermekével együtt végzi a gyakorlatokat. Így lesz egy nagyon pozitív közös élményük, és így esetleg az ugyancsak szorongó szülő is elsajátíthatja az ellazulás képességét.

Néhány tipp, mire érdemes odafigyelni

Mikor?

Talán az egyik legnehezebb a megfelelő időpont kiválasztása. Kötött a napirend, óvodába, iskolába, munkába járunk, semmire sincs idő!

A szorongó gyermek esetén ez most azonban mindennél fontosabb! Inkább hagyjatok ki egy-két szakkört, minthogy erre ne legyen idő. Fix időpontot kellene találni a relaxációnak. Ez segíti az ellazulást. Amikor kialakult a lefekvés ideje is, automatikusan elkezd ásítozni az ember... Ugyanígy van ez a relaxációval is, előbb-utóbb megszokja a szervezet, és kívánja a szokott időben!

Az az ideális, ha naponta kétszer tudjátok végezni a gyakorlatokat, később igény szerint alakíthatjátok, sőt utána már a gyerkőc egyedül, önállóan bármikor alkalmazhatja (pl. dolgozat előtt, edzés után, szereplés előtt, orvosi vizsgálat előtt a váróban, stb.).

Sok szakember a reggeli és esti időszakot javasolja. Ilyenkor általában saját kényelmes ágyunkban, alvás közeli állapotban könnyebben lelazítunk. Tapasztalatból tudom, hogy (kis)gyerekes családoknál a reggeli relaxálás kizárt! Ám mégis érdemes legalább átbeszélni, hogy kire mi vár aznap!

Délután, estefelé mikor hazaérkeztek lehet az egyik időpont. Ez segít az átállásban, lenyugvásban. 10-20 perc kikapcsolás után jöhet a lecke, vagy a játék. Így nem érzi a gyermek, hogy nem foglalkoztak vele, és könnyebben elfoglalja magát egyedül. A második időpont pedig lehet fürdés után (a meleg víz is segít ellazulni), vagy vacsora után, vagy közvetlenül elalvás előtt.

Az elalvási nehézséggel, vagy rémálmokkal küzdő gyermekeknél ez utóbbi kifejezetten hasznos.

Hol?

A megfelelő hely megtalálása is nehézséget szokott okozni. Olyan helyet keressetek, ahol mindketten kényelmesen elfértek, és zavartalanul lehettek kb. 20-30 percre.

Kapcsold ki, vagy némítsd le a telefonodat, ügyelj arra, hogy ne csöngessenek, ne nyissanak be hozzátok. Ez most a Ti időtök!

Ha mégis megzavarnak, kezdjétek újra, folytassátok tovább a relaxációt! Ne bosszantsd fel magad rajta!

Hogyan?

Eleinte még nem tudja az ember, ülve vagy fekve relaxáljon-e. Én azt javaslom, próbáljatok ki minél több testhelyzetet, időpontot, és helyet, hogy érezzétek, milyen körülmények között tudtok a legjobban kikapcsolni, ellazulni!

Ülő helyzetben nem fenyeget annyira a tényleges alvás veszélye.

Háton fekve viszont nem kell sehol sem feszítened, tartanod a testedet (pl. fejedet), könnyebben el lehet lazítani az izmokat.

Min? (szék, fotel, nyugágy, ágy, föld)

Az, hogy vajon min/miben relaxáltok valószínűleg függ a helyiségtől, amiben zavartalanul lehettek. Alkalmas lehet az ágy, a kanapé, fotel, de akár egy fa szék is.

Feküdni lehet szőnyegen, vagy polifoam-on is, párnával, párna nélkül.

Próbáljatok ki minél több lehetőséget!

Figyeljétek meg közben testetek és elmétek hogyan reagál a különbségekre, aztán válasszátok ki a Nektek legmegfelelőbb ülő-, vagy fekvő alkalmatosságot.

Miben?

Kényelmes ruhában relaxáljatok. Ne szorítson se hasban, se nyakban az adott ruhadarab. És figyeljetek arra, hogy ne fázzatok, ne is legyen túl melegetek relaxáció közben.

Melyik relaxációs technikát válasszuk?

Számos technika létezik, ha mi magunk nem gyakoroljuk egyiket sem, nehéz lehet választani. Én a praxisomban, és a családomban is a következőket használom, így nyugodt szívvel ajánlom:

A relaxációs mesekönyv nagyon hatékony eszköz lehet a család számára a megfelelő relaxációs technika elsajátításához.

Tapasztalataim szerint Lori Lite: A dühös polip c. könyve könnyedén és élvezettel alkalmazható.

Szeparációs szorongással küzdők számára pedig Patrice Karst: A láthatatlan fonal című könyve indíthat el tartalmas beszélgetéseket a gyermekeinkkel, illetve nyugtathatja meg a kicsit, amikor nem tudunk vele lenni.

10 éves kor fölött pedig érdemes elsajátítani az autogén tréning módszerét, mely egy életen át biztos mankóként szolgál majd! ;)

Ha tetszett a cikk, légyszi oszd meg, hogy mások is elolvashassák.

És lájkold a Ne szorongj! blogot a facebook-on, így biztosan nem maradsz le semmiről! köszi!

Fotó: pixabay.com