Hatékony szorongásoldás gyermekekkorban

Ne szorongj!

Ne szorongj!

Anya, ne menj el! Félek, ha nem vagy velem!

A szeparációs szorongás közelebbről

2015. október 22. - KoczokMárta

 

Sok kisgyermek nehezen válik el édesanyjától. Van, amikor ez természetes, pl. óvodába szoktatás idején, vagy orvosi vizsgálatokon. Ám ha idővel a szorongás tünetei nem enyhülnek, hanem fokozódnak, akkor érdemes vele komolyabban foglalkozni.

Mire érdemes odafigyelni? Meddig hiszti az adott viselkedés? Mikor beszélünk szeparációs szorongásról? És mit tehet a szülő? - a cikkben ezekre a kérdésekre válaszolok.

 boy.jpg

"Kisfiam 2,5 évesen került oviba. Középső gyermek. Eleinte nem volt semmi baj, 1-2 hónap elteltével azonban egyáltalán nem akart menni. Én úgy gondoltam, majd megszokja. A helyzet azonban egyre rosszabb lett. Az éjszakai felriadásokat, székelési nehézség követte, mely odáig fajult hogy egyáltalán nem akart kakilni! Nagyon megijedtünk. Mindennel próbálkoztunk, de egyre rosszabb lett! Végül pszichológus segítségét kértük, a terápiával néhány hónap alatt megoldódott a probléma! Most már tudom, hogy a gyermekemnek szeparációs szorongása volt,és  féltékeny volt a kistestvérére, ő is újra kisbaba akart lenni, hogy otthon maradhasson velem..." - meséli tapasztalatait egy 33 éves anyuka. 

"Krisztike mindig is szorongó kislány volt. Nehezen szokott be az óvodába, nehezen vált el tőlem. Sírt, szorított, nem engedett el! Ilyenkor én is sokszor félórát zokogtam. Nehezen lehetett megnyugtatni,otthon is sok mindentől félt. Nehezen aludt el, sosem volt egyedül. Odáig hergelte magát, hogy már testi tünetei voltak: hányinger, hasfájás, fejfájás, nem kapott levegőt. Viselkedésének mindig az lett az eredménye, hogy telefonon hívtak az óvónénik, menjek érte." - Lilla, a 6 éves Kriszti anyukája. 

 

Az esetek leírásából jól látszik, hogy ezek a gyerekek nem hisztiznek, hanem komoly nehézségekkel küzdenek, melyet gyermekpszichológus segítsége nélkül már nem tudnak megoldani.

Vegyük most sorra a fontos tudnivalókat:

 

Milyen tünetei vannak a szeparációs szorongásnak?

  • Ezek a gyermekek folyton szüleiken lógnak.
  • Még otthon is félnek a szobában egyedül maradni!
  • Önmagukat és szüleiket is féltik a balesetektől, betegségektől.
  • Nem alszanak el egyedül.
  • Gyakran rosszakat álmodnak. 
  • Reggelente rosszkedvűek.
  • Előfordul, hogy sírással, dührohamokkal kényszerítik ki az együttlétet.
  • Előfordulhatnak testi panaszok is (pl. fejfájás, hasfájás, hányinger, légszomj, széklet- vagy vizelet visszatartás, stb.).
  • Iskoláskorban táborba, kirándulásra semmiképp nem akar elmenni.
  • Csak szülői biztatásra indul el iskolába, óvodába.
  • A szülőtől való elválás okoz neki problémát.

 

Mi lehet az oka a szeparációs szorongásnak?

  • A szorongásra való hajlam öröklődhet.
  • A szülői minta is meghatározó lehet a zavar kialakulásában (a gyermek minket utánoz, velünk azonosul).
  • Kiválthatja valamilyen stresszel teli életesemény: pl. költözés, válás, súlyos betegség, valamelyik szülő halála, kedvenc állat elveszítése, a szülők új párkapcsolata, anya munkába állása, óvoda/iskolakezdés.
  • Az is előfordulhat, hogy valamelyik mese, vagy a médiában hallott hír volt a kiváltó ok.

 

Mikor és miért érdemes szakemberhez fordulni?

Ha a tünetek jelentős mértékben befolyásolják a mindennapi életet, illetve 4 hétnél hosszabb ideig fenn állnak, mindenképpen forduljunk gyermekpszichológushoz!

A szakember a terápia során a játék, rajzolás és irányított beszélgetés segítségével, a szülővel folytatott konzultációval segít kideríteni a kiváltó tényezőket, feloldani a konfliktusokat, kezelni az érzelmeket, és megváltoztatni a viselkedést.

 

Ha a zavar kezelés nélkül marad, a következő problémákhoz vezethet:

  • Iskolafóbia, iskolakerülés is kialakulhat.
  • A testi tünetek állandósulhatnak, fokozódhatnak.
  • A gyermek, és gyakran a család élettere beszűkülhet. Valamelyik családtag emiatt depresszióssá válhat.
  • Párkapcsolati feszültség jelentkezhet a szülők eltérő hozzáállása, nevelési stílusa miatt.

 

Hogyan segíthet a szülő? 

A kölcsönös függőségi helyzetet fel kell tudni oldani. Gondoljuk végig, hogy vajon miért alakult úgy a helyzet, hogy a gyermek mindig velünk legyen, csak velünk érezze jól magát?! Ez is szerepet játszhat a tünetek oldódásában.

Fontos, hogy szülőként gyermekünk mellett álljunk. Érezze, hogy hiszünk neki, komolyan vesszük a nehézségeket. Beszéljük meg vele, hogy ez egy olyan probléma, amin lehet segíteni, ezért megyünk el egy pszichológushoz.

Otthon fontos a fokozatosság, a következetesség, és a megértő türelem az esetleges változtatások bevezetésénél. 

Igyekezzünk vele minőségileg minél több időt eltölteni. Játsszunk vele, olvassunk neki! (pl.: Patrice Karst: A láthatatlan fonal című meséje is sokat segíthet a 3-8 éves korosztály számára.)

(Sokféle lehetőség van, ahogy egy szülő segíthet, nem csupán szeparációs szorongás esetén. Ezeket a lehetőségeket egy későbbi bejegyzésben olvashatjátok majd!)

 

Mi nem segít?

Ha a szülő maga is szorongó, és nem tesz ellene, akkor gyakran túlóvja gyermekét, és akaratlanul is erősíti benne ezt a viselkedést, hozzáállást és gondolkodásmódot.

Ezenkívül rendkívül káros a gyermek személyiségfejlődésére, ha a szülő gyermekét elutasítja, kerüli, vagy bántalmazza viselkedése miatt! Ekkor a világ a gyermek számára egy rossz és szorongató hellyé válhat!

 

Figyeljünk oda tehát gyermekünk jelzéseire! És vegyük komolyan, ismerjük meg azokat, azután döntsünk, és cselekedjünk!

Ha tetszett a cikk, légyszi oszd meg, hogy mások is elolvashassák! köszi!

És lájkold a Ne szorongj! blogot a facebook-on is, így biztosan nem maradsz le semmi fontosról, vagy érdekesről!

 

 

Irodalom:

R.J. Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris kiadó, Budapest, 2005.

Dr. Árvainé Koczok Márta: Hiszti vagy szeparációs szorongás? - Hogyan ismerheted fel? http://www.szuloklapja.hu/gyermekneveles/2985/hiszti-vagy-szeparacios-szorongas-hogyan-ismerheted-fel.html

 Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

 

Fotó: pixabay.com 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://neszorongj.blog.hu/api/trackback/id/tr428009759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása