Ha megkérdezném, hogy milyen az, amikor szorong a gyermeked, biztosan nagyon részletesen körül tudnád írni ezt az állapotot: "fél, hozzám bújik, nem akar egyedül maradni, fél elaludni, rágja a körmét".

Létezik azonban egy sor olyan tünet, mely alapján nem jut eszünkbe, hogy szorongásra gyanakodjunk. Ezek között vannak az ún. pszichoszomatikus tünetek, illetve a különböző gondolkodásbeli, és viselkedésbeli változások. 

A szorongás nem csupán gondolati szinten jelenik meg, hanem a testünkben is változást okoz. 

Sajnos, a szorongás nem mindig látható, nem mindig egyértelmű.

Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb eldönteni, mi is a baj. Egy 2-3 éves gyermek például nem tudja megbízhatóan megfogalmazni, hogy mi a baj, fél-e, ha igen, mitől. Látunk bizonyos tüneteket, melyeket máskor nem tapasztaltunk, ez alapján döntünk.

Nagyon fontos jelzés például, ha gyermekünk nem pukizik, vagy napok óta nem kakilt, vagy fájlalja a hasát, fejét. Ilyenkor elvisszük orvoshoz, de előfordul, hogy nem találnak semmi szervi bajt a háttérben. Ilyenkor gyanakodhatunk valami olyan szorongáskeltő eseményre, ami testi, vagy viselkedésszinten jelentkezik.

 Mikor érdemes szorongásra gyanakodni?

1.) Testi tünetek jelentkezésekor

• Fej: fejfájás, szédülés, elalvási nehézség, rémálmok, hajhullás
• Száj: körömrágás, túlzott édességfogyasztás, ajakharapdálás, ajakzug kirepedése
• Torok: nehéz nyelés, száraz száj, gombócérzés, köhécselés
• Mellkas: nehéz légzés, mellkasi fájdalom, heves szívdobogás
• Gyomor: hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, puffadás, görcsök
• Egyéb: bizonyos allergiák, asztma, magas vérnyomás, elhízás, éjszakai bepisilés, encopresis

A fenti tünetek esetén minden esetben először orvoshoz kell vinni gyermekünket, és ha nem találnak szervi okot, akkor érdemes pszichológushoz fordulni! Az is előfordulhat, hogy a kombinált terápia (orvosi és pszichológusi segítség) indokolt.

 2.) Viselkedésbeli változások esetén

• Iskola/óvodakerülés: szeretett iskolába/óvodába járni, jól érezte magát, de ma már az is harc, hogy reggel elinduljatok.
• Dühkitörések, agresszió megjelenése: előfordul, hogy úgy jön haza, hogy majd felrobban, vagy pedig az új helyzetek váltanak ki nála szokatlanul nagy ellenállást, dacot.
• Aktivitás-szegénység: amikor a gyermek kerüli a korábban kedvelt tevékenységet, pl. eddig szeretett sportolni, most nem akar menni az edzésre, vagy mindig otthon akar maradni. Az elkerülés egy védekezési mechanizmus, de sajnos a szorongás nem enyhül általa hosszútávon.
• Rituálék: újra és újra megtesz bizonyos dolgokat, pl. lefekvés előtt mindig ugyanúgy kell elrendeznie az ágyát, vagy számtalanszor elmondja, hogy "Anya, szeretlek!". Ezek a szokások átmenetileg megnyugtatják, de egyre hosszabbra nyúlhatnak, és már később nem elegendőek.

3.) Gondolkodásbeli furcsaságok jelentkezésekor

• Automatikus negatív gondolatok eluralkodása: sokszor eszébe jutnak bizonyos szorongáskeltő gondolatok (pl. valami rossz fog történni vele vagy a szüleivel, megbukik, kinevetik, a szülei őt nem szeretik, stb.), nem vagy csak nehezen tud másra figyelni.
• Irracionális félelmek gyötrik: pl. meg fog halni, balesetet szenved.
• Beszűkülés: nehezen lehet elterelni a szorongáskeltő gondolatait.
• Generalizálódás: állandósulhat a szorongáskeltő eseményen való rágódás, ezáltal képtelen koncentrálni napi teendőire, vagy nehezen alszik el.

Láthatjuk tehát, milyen sokféle megjelenési formája lehet a szorongásnak. Szülőként ismereteink bővítése mellett, hasznos lehet még a sok türelem, és a gyermek problémáinak komolyan vétele.

Ne halogassuk, ne bagatellizáljuk a nehézségeket, vigyük őt szakemberhez, hiszen minél hamarabb részesül megfelelő megsegítésben, annál biztatóbb a betegség prognózisa.

Hasonló cikkek a blogon:

Mik a gyermekkori szorongás tünetei? 

Bepisil a gyermekem

Nem akarok kakilni!

 Ha tetszett a cikk, lágyszi oszd meg, hogy mások is elolvashassák!

És lájkold a Ne szorongj! blog facebook oldalát, hogy biztosan ne maradj le a fontos, érdekes dolgokról.

Fotó: pixabay.com