Hatékony szorongásoldás gyermekekkorban

Ne szorongj!

Mobiltelefon okos használata gyermekeknél

Mit tegyünk, ha gyermekünk a digitális világban él?

2018. január 22. - KoczokMárta

Egyre több kiskamasz kerül hozzám, akiknél már komoly problémát jelent a mobiltelefon mindennapos használata. 10-13 éves korban már szinte minden gyerkőcnek van saját okos-készüléke. Nincs is ezzel semmi gond, ha ezt is úgy használja, mint minden mást: keveset a többféle tevékenység mellett. De ezek a kiskamaszok ezzel kelnek, ezzel fekszenek! Mit tehetünk szülőként, hogy gyermekünk megértse, este lefekvés előtt vagy evés közben nem kell mobilozni? Hogyan vegyük elejét a mindennapos veszekedéseknek? Mi a jó a gyermeknek?

 

kamasz-mobiltelefon-hasznalata-neszorongj.jpg

A mobiltelefon túlzott használata megterheli a gyermek idegrendszerét

Sajnos egyre többet halljuk, hogy a gyermekek, kamaszok akár napi több órát is képernyő előtt töltenek. Régen a tévé volt az a mágikus készülék, amit mindenki figyelt, nehogy lemaradjon valami újról, most pedig az okostelefonok, tabletek, x-boxok, PS-ek korát éljük. És igen, a gyerekek imádják ezeket! Miért is ne imádnák?! Hiszen csodálatos a képi világuk, kimeríthetetlenek, mindig újabb és újabb játékok, információk érhetők el rajtuk. Ezekben a játékokban rengeteg sikerélmény éri őket - ami valljuk be, sajnos az iskolában nem jellemző, napi 6-8 órában, alig örülhetnek valaminek -, mindez arra motiválja őket, hogy ne hagyják abba, és amikor csak tehetik, játszanak!

Én teljesen megértem őket, DE... nekik is meg kell érteniük, hogy mindezen előnyök ellenére a túlzásba vitt mobilozás, tabletezés, stb. (napi több órányi) igenis káros az idegrendszerükre, és hosszú távon testi-lelki egészségükre! És én mint az ő szülője, felelős vagyok az ő fejlődéséért. Ha minden nap én leszek a "legrosszabb és legkegyetlenebb Anya is a világon!", akkor is határt szabok a digitális kütyük használatának. Erre mondhatja Apa, hogy nincs igazam, mert honnan tudom, hogy nem a mi gyerekünkből lesz a következő milliárdos e-sportoló, és lehet hogy én pont ettől a lehetőségtől fosztom meg... Lehet, de az én gyerekem ne legyen olyan, mint egy cyber-gyerek, tudjak vele beszélgetni, nagyokat sétálni, társasozni, nevetni. Nem akarom tálcán fel-lehordani neki az ételt, és naponta összeszedni a szemetet és a szennyest a szobájából. Nem akarom, hogy kimaradjon a családi kirándulásokból, és hogy a nagyszülőkkel ne legyen kapcsolata, csak annyi, hogy van-e wifi..

Persze vannak érvek pro és kontra, fontos, hogy tudjuk, mi a fontos számunkra, és a családunk számára. Ennek megfelelően tudunk majd a gyermekünkkel is kompromisszumokat kötni. Egy kiskamasszal ugyanis egyezkedni kell. Ő már nagyon tudja, neki mi kell, és az biztos nem jó, amit mi akarunk, de mégis fontos, hogy értse, nem minden jó, amit ő kitalál. Mi segítünk neki, mellette állunk, támogatjuk, de éjfélkor mégse cseteljen már a barátnőkkel! (Arról, hogy óvodáskorú gyermeknél mire kell odafigyelni, itt olvashatsz bővebben!)

Ezek a gyerekek holtfáradtan ébrednek reggel, az iskolában nem tudnak koncentrálni. Evési-alvási szokásaik is teljesen megváltozhatnak. Szorongóvá, depresszióssá is válhatnak végső esetben. Sokszor éjjel is felébrednek, és ilyenkor is mobilozással "álmosítják" el magukat. Videókat néznek, sajnos nem e-könyveket olvasnak.

Szóval, figyeljünk rájuk oda, mert ez a mi felelősségünk!

 

Mit tehetünk szülőként?

Szülőként a legjobb amit tehetünk, hogy minimalizáljuk a mobilozás káros hatásait és maximalizáljuk a pozitív hatásait!

Vagyis ne tiltsuk el gyermekünket a digitális eszközök használatától, hiszen azzal többet ártunk mint használunk. A gyermekben csak növekszik a düh, a dac és az értetlenség, hogy neki miért nem lehet, ha a többieknek igen! Beszéljük meg vele is a káros hatásokat, és állapodjunk meg egy mindenki számára elfogadható mobilhasználatban.

Milyen szempontokat tartsunk szem előtt?

  • Használhatjuk a digitális eszközöket közösen is! - A gyerekek sokszor online is többen játszanak egymással, miért ne vehetnénk részt mi is ebben szülőként? Így közelebb kerülhetünk a gyermekünkhöz, lesznek közös élményeink és láthatjuk, hogy miben mennyire ügyes a gyerkőc. Biciklizni, társasozni is együtt szoktunk, tehetjük néha ezt a többi eszközön is.
  • Óvjuk meg gyermekeinket a nem életkorának megfelelő, illetve a felnőtt tartalmaktól! - Ha mégis találkozik ilyennel, kérjük meg, hogy szóljon, beszéljük meg mit látott, mit szeretne kérdezni azzal kapcsolatban. Fontos, hogy ne tartsa magában, hiszen fokozott szorongást szülhet a nem életkorának megfelelő tartalom.
  • Állapodjunk meg mobil-mentes időszakokban is! - Például ilyen lehet az étkezés, a 21 - 7 óra közötti időszak, és így tovább. Ha ezeket előre tisztázzuk, természetesen mi is tartsuk ezt tiszteletben, és a szülők se mobilozzanak evés közben.
  • Különböztessük meg a hétköznapokat és a hétvégéket! - Vagyis hétköznap kevesebb mobilozás, hétvégén több lehet, de ne menjen más aktivitás kárára. Egy kiskamasznak még nagyon fontos a mozgás, a friss levegő!
  • Beszélgessünk az internet-használatról, személyes adatokról, fotókról, az internet megbízhatatlanságáról, veszélyeiről! - Sok kis kamasz úgy kezdi el használni ezeket az eszközöket, hogy nem tudja, mit szabad és mit nem megadni magáról, családjáról. Nézzük át vele a beállításokat, és beszéljük meg, milyen tartalmat érdemes megadni magáról.
  • Nem mindegy, mire használja! - Ha programozni vagy nyelvet tanul rajta, nyilván több időt tölthet vele, mint ha a közösségi oldalon lóg (ami még nem is neki való!)...

 

Mikor lehet baj a gyermekünkkel?

Gyermekünket sok mindentől nem tudjuk megóvni. Az online térben még több, és számunkra akár ismeretlen hatásnak van kitéve. Ezért nagyon fontos, hogy ha azt vesszük észre, hogy megváltozott gyermekünk viselkedése, személyisége, akkor valami történhetett vele.

Kamaszkorban a gyermekek eltávolodnak a szülőktől, és kiemelkedően fontossá válik számukra a kortársak véleménye, szokásai. Jó, ha ismerjük gyermekünk barátait, nem baj, ha néha nálunk találkoznak, így láthatjuk, kivel tölti idejét.

Sajnos sokan befelé fordulnak, és a szüleiknek nagyon kevés dolgot mondanak el. Az érzéseikről, gondolataikról egyáltalán nem beszélnek nekik. Sokszor a szülő és kamasz gyermeke között a kapcsolat leszűkül az állandó vitatkozás szintjére, mely még jobban eltávolítja a kamaszt. Kiskamaszkorban azonban a gyerekek még nagyon igénylik a szülők szeretetét, elismerését is. Ha ezt nem érzik, megpróbálják máshol máshogyan megkapni azt. S ez nem biztos, hogy jó irányba sodorja őket..

Milyen jelekre figyeljünk?

  • Gyermekünk állandóan fáradt, kimerült, semmihez sincs kedve!
  • Sokszor látszólag ok nélkül is ingerült, agresszív, dacos.
  • Folyton feszült, ideges.
  • Iskolai teljesítménye romlik.
  • Megváltozik az étkezése: túl sokat vagy túl keveset eszik.
  • Testi tünetei vannak: fejfájás, hasfájás, szédülés, hányinger, hányás.
  • Állandóan a szobájában van, nem jön ki enni sem!
  • Nincs kedve a korábbi hobbikhoz, tevékenységekhez!
  • Nem lehet vele beszélgetni! 

Mikor kérjük pszichológus segítségét?

Ha a tünetek 3-4 hónapja fennállnak, és Ti otthon ezen nem tudtok változtatni, érdemes kérni egy konzultációt. A szakember megerősíti a szülőket a szülői szerepben, segít nekik megérteni kamasz gyermekük viselkedését. A gyermekkel folytatott konzultációk során pedig feltárhatóak a háttérben álló tényezők, és fejleszthető a gyermek önismerete, erősíthető az önbizalma, hogy az offline világban is jól érezhesse magát! (További információkat itt találhatsz!)

 

Ellensúlyozzuk a túlzott mobiltelefon használatot!

Ahhoz, hogy megelőzzük a túlzott mobilozás okozta káros hatásokat, fontos tehát, hogy segítsük gyermekünket a készülékek okos használatában. Egyrészt úgy, hogy mi is okosan használjuk azokat, és nem hagyjuk, hogy eluralják az életünket. Másrészt úgy, hogy megismertetjük az érvekkel és az ellenérvekkel. Harmadrészt pedig alternatívákat kínálunk a számára. Nem mindegy ugyanis, hogy csak tiltjuk és megszabjuk a gyermekünk idejét, vagy megtanítjuk a szabadidejének hasznos és örömteli eltöltésére. Segíts neki megtalálni, hogy miben jó, fejleszd önismeretét otthon is akár!

Én szakemberként nagyon fontosnak tartom kiskamaszkorban is a mozgást, és a szabad beszéd- és játéktevékenységet! Velük már jókat lehet beszélgetni, sok minden érdekli őket! Terelgessük érdeklődésének megfelelően, és biztosítsunk sok sikerélményt, szimpatikus társaságot számára. Ezek az apró örömök és sikerek, a társak visszajelzései viszik majd aztán előre.

Akit semmi öröm és siker nem ér, csupán a digitális világban, az oda is fog menekülni. Az érzelmileg elhanyagoltabb gyermekek nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Bárhogy is döntünk, nem lesz könnyű dolgunk. Remélhetőleg azért gyermekünk hosszútávon nekünk ad majd igazat, de addig még kemény csaták, és hosszú évek várhatnak ránk! ;)

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

 

fotó: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://neszorongj.blog.hu/api/trackback/id/tr1413594831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.