Hatékony szorongásoldás gyermekekkorban

Ne szorongj!

Első osztályos lett a gyerek!

Néhány tipp hogyan támogasd őt szülőként

2016. szeptember 22. - KoczokMárta

school-950656_1280.jpg

Az iskolakezdés sok szülő számára is próbatétel, hallhattuk már oly sokszor, s emiatt nem csupán a kis elsősök, de sok szülő is aggódva indult el szeptember elsején az iskolába: vajon hogy teljesít majd a gyermekem, lesznek-e barátai, segít-e majd neki a tanító néni bekötni a cipőfűzőjét, és odafigyel-e arra, hogy ne maradjon éhen?  Az első osztályos gyermekek gyorsan megismerkednek az iskolai szokásokkal, napirenddel, tudnivalókkal, ám a szülők sok mindenből kimaradnak, és csak utólag találgatva, gyermeküket faggatva igyekszenek kitalálni, mi is történik az iskolában, és hogy érzi ott magát az újdonsült kis diák.

Nehéz tehát az iskolakezdés szülőnek, gyermeknek egyaránt. A pedagógusok igyekszenek megkönnyíteni az óvoda-iskola között nem létező átmenetet, de sajnos ennek ellenére nem minden kisdiák várja a másnap reggelt, és bizony néhányukat könnyes szemmel, vagy éppen komoly hiszti közepette hagy ott a szülő. A szülő is gombóccal a torkában, vagy feldúltan indul dolgozni, délután pedig a "semmi" vagy a "nem tudom" a válasz a sok kérdésre.

Most megosztok néhány praktikát, amivel könnyebbé tehetők a reggelek, az elválások, és az iskolában történtek feldolgozása, megosztása. Hisz nekünk szülőknek meg kell tanulnunk bízni a gyermekünkben, nyugodt szívvel elengedni, és szorongásunkat, aggodalmainkat nem belé ültetni.

 

Mit tehet a szülő?

  • A reggel ne legyen kapkodás, rohanás! - Este készítsünk ki minden ruhát, pakolja be a gyermek a táskáját, hogy reggel legyen idő a nyugodt reggelihez, és elinduláshoz.
  • Reggeli közben beszélgethetünk egy kicsit: mit álmodott, mi lesz aznap, amit nagyon vár?
  • Ha autóval megyünk folytathatjuk a beszélgetést, vagy hallgassunk olyan zenét, amit minden utas kedvel, szerintem a reggeli beszélgetős rádióműsorok, és hírek nem az elsős fülének valók!
  • Az iskolába érkezésről, ha nehezített az elválás, beszélgessünk előző délután. Mondja el a gyermek, neki mi és hogyan lenne jó, megnyugtató, mi pedig tegyük meg ebből azt, ami vállalható. 
  • Rakjunk vidám matricát a füzeteire, tolltartójába - így, ha rájuk néz, jobb kedve lesz!
  • Vigyen magával kabalát, aki a táskában lapulva vigyáz rá, helyettünk!
  • A könnyek, a hiszti általában hamar megszűnnek, hiszen a gyermekeknek nincs sok idejük ezekre, haladni kell, dolog van, hisz olvasni-számolni tanulnak!
  • Ha gyermekünk "rossz evő" mindig rakjunk neki kedvenc falatokat, hogy éhen ne maradjon! És beszéljük meg vele, hogy enni fontos, mert hosszú a nap, és legyengül, kimarad a sok érdekes játékból, órából, ha beteg lesz!
  • Biztosítsuk gyermekünk számára, hogy eleget aludjon! Korán feküdjön le, mert korán kell kelni. Közvetlenül lefekvés előtt már ne pörgesse fel magát mozgással, vibráló képernyővel!
  • Olvassunk neki mesét elalvás előtt!
  • Találjunk ki egy rövid történtet, ami az adott napról szól, és ő a főszereplője!
  • Egyen eleget a gyermek otthon is! Ne csokival és zacskó keksszel jutalmazzuk az egész napos tanulást, hanem sajtos-tejfölös tésztával, vagy rakott krumplival (tápláló, számára kedves étellel).
  • Az iskolából hazafelé menet azt kérdezzük meg, hogy mi volt aznap a legjobb, illetve mi volt a legkevésbé jó. Erre mindig tudnak, mit felelni. Az nem fontos, hogy mi volt az ebéd, de az igen, hogy ő mit élt át!
  • Ne stresszeljük otthon a házi feladattal, gyakorlással! Az az ő dolga, kis elsősként is. Persze megkérdezhetjük, hogy kell-e valamit csinálni, de ne üljünk oda mellé, ne adjuk a kezébe a ceruzát. Ő tudja mit és hogyan kell csinálni, hogy azért majd matricát, vagy csillagot kapjon!
  • Az iskola után legyen lehetősége a szabad játékra, mozgásra. Hisz számukra még ez hiányzik a legjobban! A kötetlen, felhőtlen játék testvérrel, szomszéddal, anyával-apával, baráttal, vagy egyedül.
  • Az iskola utáni időt ne töltse órákig a képernyőhöz ragadva! Bár közben csöndben van, nem tesz jót neki! Inkább hétvégére maradjon a tabletezés, hosszú mesenézés.
  • Az első hónap végén lepjük meg valamivel, aminek tudjuk, hogy örülne (pl. menjünk el cukrászdába, kirándulni, kapjon egy apró játékot, stb.)!
  • És persze minden nap öleljük meg, és mondjuk el neki, hogy nagyon szeretjük és büszkék vagyunk rá!

És a legfontosabb az, hogy jó legyen hazajönni! Ne szidjuk otthon a füle hallatára az iskolát, a pedagógusokat, vagy a másik gyereket, mert neki ebben az intézményben kell napi 8 órát, lehetőleg jó hangulatban eltöltenie, segítsük őt ebben azzal, hogy nem zúdítjuk rá a mi aggályainkat, véleményünket, hisz remélhetőleg a legkörültekintőbben választottunk iskolát a beiratkozáskor... Erősítsük meg, hogy most már új rendszer van, máshogyan telnek a napok, a hetek, és ez jó, mert rengeteg minden történik vele!

Akár jó volt a napja, akár nem, otthon a legjobb még, és mi igyekezzünk a számára ezt biztosítani, mert egy meleg, bizalommal teli, szeretetteljes légkörű otthon mindig képes lesz ellensúlyozni az iskolában történő nehézségeket, rossz élményeket, vagy megsokszorozni az átélt örömöket, büszkeséget!

 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Ne szorongj! blog facebook-oldalát, így biztosan nem maradsz le semmi fontosról, vagy érdekesről!

 

Fotó: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://neszorongj.blog.hu/api/trackback/id/tr7711735737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.