Hatékony szorongásoldás gyermekekkorban

Ne szorongj!

Az iskola vagy a szülő betegít?

Gyakorlati tippek, hogyan segíts gyermekednek

2016. április 02. - KoczokMárta

A napokban megjelent, Deliága Éva iskolapszichológus facebook-bejegyzése, valamint a hvg.hu-n olvasható cikk nyomán sok szülő teheti fel magában a kérdést, hogy akkor mégis miként segíthet gyermekének, hogy minél kevésbé stresszeljen, hogy ne kelljen pszichológushoz vinnie.

Miért van az, hogy az egyik gyereket megbetegíti az adott iskolarendszer, a másik pedig láthatóan könnyedén veszi az akadályokat? Hogyan segíthetünk szülőként, mire érdemes odafigyelni, hogy biztosítsuk gyermekünk számára a boldog, kiegyensúlyozott gyermekkort? - olvasson tovább, és adok néhány tippet!

kislany_macival_mosoly.jpg 

A gyerekek idegrendszere, személyisége különböző

Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy lássuk: MINDEN GYERMEK MÁS. A gyermekek idegrendszere, személyisége magzati koruktól fejlődik a különféle környezeti ingerek hatására. Mindannyian örökül kapunk egy bizonyos genetikai állományt, többek között a szorongásra való hajlam is öröklődik, de csupán az a gyermek betegszik meg, aki esetében a környezeti hatások ezt a hajlamot felerősítik, nem pedig csillapítják.

Nézzük meg ezt egy konkrét helyzeten keresztül:

   Nóra egy szorongó családban nőtt fel, ő is sokat idegeskedik, sokszor feszült. Szülei, nagyszülei, testvérei és unokatestvérei között is sokan túlzottan aggodalmaskodóak, akad közöttük még pszichiátriai beteg is. Nóra most babát vár, és nem szeretné, ha a kicsi is szorongana, bár tudja, hogy nehéz felülírni a családi mintákat és a genetikát. Épp ezért úgy dönt, hogy kismamaként eljár önismereti céllal egy pszichológushoz, akinél elsajátítja az autogén tréninget (relaxációs módszer). Nóra gondolkodása, hozzáállása sokat változik a konzultációk és a rendszeres relaxáció hatására, ami jó hatással van babájára is. Hiszen tudjuk, hogy az anya vérében  stresszhormonok megnövekedő szintje a magzat agyának fejlődését is befolyásolja (lásd korábbi cikkemben: itt). Nóra tehát elindult egy úton, amivel lehetővé teszi önmaga és gyermeke számára, hogy képesek legyenek kitörni a szorongás ördögi köréből!

 

Az én gyermekem már iskolás. Mit tehetek, hogy könnyebben kezelje a stresszes helyzeteket?

Szülőnek lenni néha nagyon nehéz. Mikor látjuk, hogy nap mint nap szenved a gyermekünk, bármit megtennénk, csak segíteni tudjunk neki.

Valóban, ha nem kezdtétek el tudatosan kisgyermekkorban a szorongásoldás technikáinak elsajátítását, nehezebbnek tűnik a helyzet, hiszen bizonyos reakciók, viselkedési- és gondolkodási minták rögzülhettek. Ám én azt vallom, hogy jobb később, mint soha!

Szerencsére számtalan lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy gyermekünk és akár, mi szülők is megtanuljunk ellazulni, kikapcsolódni, feltöltődni, és megpróbáljuk a szorongást minimálisra csökkenteni.

Otthon alkalmazható módszerek

  • Szorongásnapló vezetése (segítség hozzá itt) - ha még gyermekünk túl kicsi ahhoz, hogy önállóan vezesse, a szülő is írhat egy ilyet, akár párhuzamosan önmagát/családi életet megfigyelve is. Rendszeres vezetése, az önmegfigyelés módszere rádöbbenthet minket olyan dolgokra, amiket eddig nem vettünk észre: pl. hogy mi vált ki nálunk stresszreakciót (heves szívdobogás, nehézlégzés, verejtékezés, gyakori vizelési inger, stb.), illetve miként reagálunk ilyenkor.
  • Napirend felülvizsgálata: ha túl feszített a gyermek vagy az egész család napirendje, érdemes átgondolni, miből lehet leadni, hogy több időnk maradjon olyan dolgokra, melyek kikapcsolnak, feltöltenek.
  • Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosítása
  • Szorongáskeltő, nem életkornak megfelelő filmek, mesék, játékok kerülése
  • Olvasás
  • Naplóírás
  • Elalvás előtt valamilyen új szokás bevezetése: Sok gyermeknél az elalvás közeledtével felerősödik a szorongás, ezért segíthet pl. zenehallgatás, esti mese olvasás, nagyobbaknál őket érdeklő regény önálló olvasása (eltereli a figyelmüket a napi szorongáskeltő helyzetekről, kikapcsolja őket teljesen, és elfárad közben a szem - könnyebb utána elaludni).
  • Étrendbeli változtatások: koffeintartalmú (pl. energiaitalok, fekete tea) italok száműzése, hozzáadott cukor, nassolás csökkentése, helyettük Omega-3 zsírsavak, magnézium, C-vitamin, vas beépítése a gyermek étrendjébe. Ételallergia kiderítése, és speciális étrend betartása, ha szükséges. 
  • Szülői minta megváltoztatása: a gyermek számára a szülő az elsődleges minta, tőle tanulja meg, milyen a világ, és hogyan kell a mindennapokban viselkedni, gondolkodni. Ha a szülő hazaviszi a munkáját, és otthon folyamatosan szidja a főnökét, nem tud lelazítani, kikapcsolni, akkor a gyermek ezt látja, és azt hiszi, így kell élni: ő is szidja a tanárokat, a sok tananyagot, folyton stresszel. Amelyik szülő azonban szán időt, és energiát a kikapcsolódásra (sport, kultúra, társasági élet terén például) az a gyermeke felé is azt közvetíti, hogy bár minden nap dolgozni kell, és érnek minket negatív helyzeteket, ezeken felül lehet kerekedni, és lehet/kell a számunkra pozitív dolgokkal, élményekkel is foglalkozni!
  • Rendszeres testmozgás bevezetése, nem elég a mindennapi testnevelés. Fontos a kötetlen, szabadtérben végezhető nagymozgás, csapatjátékok, sok nevetéssel, jó barátokkal!
  • Szemléletváltás: szülőként a munka-, a pénz- és a teljesítmény-centrikusság helyett helyezzük a hangsúlyt más értékekre, mint például a baráti kapcsolatok, testi-lelki egészség megőrzése (lelkünk ápolása ugyanolyan fontos, mint testünkké!). Gyermekeinktől pedig ne kérjük folyton számon az iskolai előmenetelt, ottani viselkedést. Ne azonosítsuk őket iskolai teljesítményükkel! Lássuk meg bennük az egyéniséget, támogassuk és bátorítsuk őket azon a téren, amelyen ügyesek. Biztosítsunk számukra minél több szabadidőt, melyet felhőtlenül, játékkal tölthetnek el!

Ha mindez nem vezet eredményre, érdemes szakember segítségét kérni. 

Szakembert igénylő lehetőségek:

- Autogén tréning elsajátítása (vannak csoportok is erre a célra)

- Progresszív izomrelaxáció módszere

- Önismereti, személyiségfejlesztő konzultációk, foglalkozások

- Életvezetési tanácsadás

- Egyéni vagy családterápia

A pszichológus (súlyos szorongásos zavar esetén pedig pszichiáter) szakember felderíti a családi és környezeti háttértényezőket, igyekszik minél jobban megismerni az adott gyermek mindennapjait, gondolkodását, a családi mintákat. Ezek ismeretében javasol terápiát, melyek között szerepelhet egy relaxációs módszer megtanítása is. (Súlyos esetben kerül csak sor gyógyszeres kezelésre.)

 

Látható tehát, hogy szülőként számos módon segíthetünk gyermekeinknek mindennapi szorongásaik legyőzésében, és a különféle stresszhelyzetek kezelésében. A legfontosabb azonban mind közül az, hogy mi hogyan éljük az életünket, miként gondolkodunk, mely értékek mentén éljük és szervezzük mindennapjainkat, mert ez a gyermekbe "beleég", és bizony később nagyon nehéz, több évig tartó és szakember segítségét igénylő folyamat felülírni.

 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Ne szorongj! blogot a facebook-on, így biztosan nem maradsz le semmi érdekesről!

fotó: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://neszorongj.blog.hu/api/trackback/id/tr108554454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.