Iskolai agresszió, nehezen kezelhető, problémás gyerekek már az óvodában is? Zaklatottak, ingerültek a gyerekek otthon is? A pedagógusok és szülők dolga nehéz. Vitatkozás, feszültség, nehezen kezelhető helyzetek nap mint nap otthon, és az intézményekben? - Mit gondol erről a tanácsadó szakpszichológus?
Rengeteg gyermekkel találkoztam már, és sokszor épp a "legrosszabbak", legproblémásabbak jutottak el hozzám. Mégis azt vallom, hogy rossz gyerek nem születik. Egy gyermek viselkedhet rosszul, ám annak mindig megvan az oka, magyarázata. A "legrosszabb" gyermekkel is meg lehet találni a közös hangot, és ezáltal elkezdeni kiépíteni számára egy másik utat, mely alternatívát mutat, hogyan lehetne ő is "jobb".
Máshogyan kezelni a gyermekeket
A nehezen kezelhető gyerekekkel való foglalkozás általában ugyanolyan elvek szerint történik, mint egy szorongó, vagy tanulási nehézséggel küzdőé. A kulcs a kapcsolat, a bizalom kiépítésén van. Minél fiatalabb valaki, minél kevesebb negatív tapasztalat érte, annál könnyebb ezt kiépíteni. Egy deviáns kamasszal már sokkal nehezebb a dolgunk, mert ott már komoly sérelmeket, akár megszilárdult hiedelmeket kell leküzdeni, de a helyzet még ekkor sem reménytelen.
Az első és legfontosabb szempont, hogy szeretettel fordulok felé, és elmagyarázom neki, hogy én csak akkor tudok segíteni neki, ha egy kicsit megismerem. A gyermekekkel hamar meg lehet találni a közös hangot, ha az ember kilép például az osztályozó-fegyelmező- szigorú tanár szerepből, és mint felnőtt a gyermekhez, vagy mint ember az emberhez fordul hozzá. Kíváncsisággal, őszinte érdeklődéssel, szeretettel, elfogadással. Erre a gyerekek szívesen megnyílnak. Ám nagyon fontos ezen a ponton, hogy
SOHA ne éljünk vissza a gyermek bizalmával, őszinteségével!
Mert azt egy életre megjegyzi, és aki érzékenyebb, sérülékenyebb, veszélyeztetett, úgy bezárulhat a negatív tapasztalatok miatt, hogy később már minden próbálkozás lepereghet róla!
Máshogyan kezelni a szülőt
A gyermek megnyerése mellett nagyon fontos szempont a szülővel való kapcsolat kiépítése. Ha nem tekintem a szülőt partnernek a gyermekkel való foglalkozás során, a munkám nagy része hiábavaló, a gyermek hosszútávon soha nem fog a családjával szembemenni. Ha a szülőt sikerül megnyerni, és ő is bizalmába fogad, megfogalmazhatunk közös célokat, melyeket már ő is magáénak érez, akkor elindulhat a közös, akár évekig tartó, munka.
Ha az első lépést jól oldottuk meg, vagyis a gyermek a bizalmába fogadott, és képviselni tudjuk őt hitelesen, akár más felnőttekkel, kollégákkal szemben is, akkor a szülő is pozitívabban áll majd hozzánk, hiszen látja, hogy fontos számunkra a gyermeke.
Abban az esetben, amikor a szülő egyáltalán nem együttműködő, igyekeznünk kell a gyermekkel való kapcsolatot fenntartani, vagy olyan felnőttet, közösséget találni a számára, ahová biztonságosan kötődhet, hogy érjék olyan hatások, melyek érzelmi biztonságot nyújtanak a számára, hogy érezhesse, őt is szeretik, elfogadják. Ha ez alapjaiban hiányzik, a gyermeket könnyedén "magával sodorhatja bármilyen áramlat".
Mit tehet az intézmény, a pedagógus?
Ma már egyre többet lehet hallani az alternatív módszerekről. Lehetőség van például a jógára, a diákrelaxációra a mindennapos testnevelés keretein belül, vagy egyes intézményekben akár a shiatsu masszázst is elsajátíthatják a gyerekek. A kezdeményezés jó, a hangsúly a rendszerességen, és a hiteles "tréneren" van.
Emellett nagyon fontos lenne a régóta hangoztatott, anyagi okok miatt mindig csak részben megvalósított, iskolapszichológusi rendszer kiépítése. Hátrányosabb helyzetű településeken (ahol a szakemberekre az ellátatlanság miatt még inkább szükség lenne) ez teljesen megoldatlan, az intézmények és szülők csak "ünnepnapokon" találkoznak pszichológussal.
Az intézményekben az is nagyon hatékony, ha egy kisebb team segítheti a pedagógusok munkáját. Ebben a teamben lehet pedagógus, gyógypedagógus, szabadidő-szervező, gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus.
Ha minderre nincs pénz, akkor talán könnyebben megoldható egy-egy "nyugi-szoba" vagy "nyugi-sarok" kialakítása. Felnőtteknek, gyerekeknek néha szüksége lehet arra, hogy 10 percre elvonuljanak, felfrissüljenek.
Sokszor halljuk, hogy az órát zavaró gyermekeket kiküldik a folyosóra. Ez több szempontból sem jó megoldás, mivel jogilag nem megengedett és számos veszélyt is rejthet magában (pl. tanuló felügyelet nélküli viselkedése, eltűnése). Ilyenkor azonban be lehetne küldeni a "nyugi-szobába" egy lyukasórán lévő kollégával, vagy egyéb pedagógiai alkalmazottal.
Téves felfogás az, hogy így nem büntetjük a gyermeket, hanem arra sarkalljuk, hogy rosszalkodjon csak, legalább nem kell tanulnia, viselkednie a tanórán. Ám a tanóráról való kiemelés csupán átmeneti lehet, és azt a célt szolgálja, hogy a tanuló minél hamarabb a tanórára visszavezethető legyen: lenyugodottan, felfrissülten.
Sokszor segít az is, ha a tanórán bent van még egy felnőtt (szülő, pedagógiai asszisztens, közmunkás, pedagógus), aki esetleg tud is segíteni a gyerekeknek. A tanulók sokfélék, képességeik és adottságaik tekintetében nagyon eltérhet egy-egy osztály összetétele, a hatékony differenciáláshoz pedig néha jól jön egy kis segítség!
Pszichológusként nehezményezem azt is, hogy a középiskolai és egyetemi kollégiumok nagy részében ugyancsak nincs meg arra a lehetőség, hogy a diák időnként elvonulhasson és egyedül lehessen. Természetesen az intézményeknek biztonságos környezetet kell biztosítani a tanulóik számára, hisz a szülők teljes bizalommal és felelősséggel rájuk bízták gyermekeiket, de azt gondolom, hogy egy ilyen szoba, akár felügyelő tanár tudtával, bármikor és bárhol használható.
Jó ötletek csoportosan
- Zenehallgatás
Amikor a rossz időjárás miatt nem tudnak a levegőre kimenni, az óvónéni kellemes, akár relaxációs zenét kapcsol a gyerekeknek. A kicsik ilyenkor a szőnyegen, párnákon fekszenek és az óvónénik, dadusok simogatják a hátukat.
- Ez a módszer nagyobb gyerekekkel is alkalmazható. Az iskolás gyerekek akár a padra is lefekhetnek, és pihenhetnek 5-10 percet!
- Reggeli beszélgetés
Budapesti, lakótelepi általános iskolában központilag az egész tantestület alkalmazta a módszert. Hétfőnként a gyermekek kicsit zaklatottabban érkeztek az iskolába. A reggeli beszélgetés az osztályfőnökkel segített a ráhangolódásban, a hétvégén történtek átbeszélésében. Ezután jobban tudtak a gyerekek koncentrálni a tanórákon.
- Bármikor megszakíthatjuk a tanítást, amikor látjuk, hogy az osztály figyelme "szétesett". Ilyenkor lehet egy kicsit beszélgetni azokról a dolgokról, ami őket érdekli. Lehet, hogy kicsit lemaradunk az anyaggal, de a kapcsolat diákjainkkal szorosabb lesz, és szívesebben,valamint gyorsabban tanulnak így tőlünk!
- Játszószoba
Egy olyan szoba kialakítása, ahol "olyan, mint otthon": szőnyeg, kényelmes babzsákok, játékok. Ebben a térben eltölthetünk egy-egy osztályfőnöki órát, napközis foglalkozást, vagy játszhatunk, beszélgethetünk négyszemközt egy-egy problémásabb tanulóval.
- Pihenő szoba
Felszerelése között lehet otthonról behozott, nem használt, kényelmes kanapé, babzsák fotel, hintaszék. Szólhat benne relaxációs zene, vagy lehetnek az asztalon színezők, fotóalbumok, papír a falon, ahova lehet rajzolni, írni valamit.
- Elvonuló sarok a tanteremben
Talán ez a legkönnyebben megvalósítható ötlet, hiszen minden teremben van egy kis hely, hátul egy szőnyegnek, (babzsák)fotelnek, ahova a "magával nem bíró" gyermek néhány percre, tanári felügyelet mellett elvonulhat. A többi gyermeket nem zavarja, mert idővel megszokják, hogy XY-nak szüksége van időnként néhány perc nyugalomra. Tehetünk a sarokba életkortól függően, könyveket, színezőket, játékokat (építő, kisautó). Jutalomként is használhatjuk, mindenkire sor kerülhet egyszer-egyszer, hogy a nyugi-sarokba kerüljön.
- Relaxáció
Iskolapszichológusként hetente tartottam relaxációs foglalkozást az általános iskolás gyerekek számára. Nagyon hasznos diákoknak, pedagógusoknak egyaránt, akár prevenciós céllal is!
- Terápiás kutya
Sajnos Magyarországon nem nagyon van erre példa, de ahol már kipróbálták, ott biztosan minden nap szeretnék is alkalmazni ezt a lehetőséget. Egy kutya jelenléte a tanórákon rendkívül motiválóan hat a gyermekekre. Miatta figyelnek, és észrevétlenül megtanulnak egy sor fontos dolgot, mindemellett pedig szereznek egy olyan barátot, aki úgy fogadja el, úgy szereti őket, ahogy vannak!
Egyénileg
A problémás gyerekekkel való foglalkozásnál elengedhetetlen a szemléletváltás. Őket nem feltétlenül motiválja, hogy egyetemre menjenek, "Valaki" legyen belőlük. Meg kell találnunk a hozzájuk vezető utat, hogy mi hozza lázba őket. Ha érzik, látják, hogy elfogadjuk, szeretjük, és támogatjuk, könnyebben vesz majd részt a tanórai munkában is. Ha megkapja a figyelmet más úton, akkor már nem kell rosszalkodnia azért, hogy foglalkozzunk vele!
Sokszor segít az is, ha valamilyen feladatot bízunk a renitens gyermekre, ha valaminek ő lehet a felelőse. Ha sok sikerélmény éri a gyermeket, az pozitívan hat életének többi területére is. A megbélyegzés ("rossz gyerek" szerep), az állandó büntetés egy lavinát indíthat el, melyet nehéz lehet megállítani.
A többi gyermek testi és lelki egészsége érdekében, ha nem sikerül intézményi szinten kezelni a problémát, mindenképp kérjünk segítséget! Konzultáljunk a szülővel, kérjünk, javasoljunk pszichológiai vizsgálatot! A nehezen kezelhető gyermek viselkedése miatt pedig a szorongó gyermekek megsegítése is fontos lehet.
Az iskola a tudás központja, és emellett számos más készség elsajátításának a színtere. Megéri váltani olykor a frontális oktatásból a szőnyegen körbeülős, felszabadultabb, alternatív módszerekre, vagy éppen négyszemközt beszélgetni a gyerekekkel. A jó pedagógusok tudják, és használják ezeket nap mint nap, mert tudják:
A befektetett idő és energia hosszútávon megtérül!
Ezt én is így tapasztalom.
Ha tetszett a cikk, ossza meg, hogy mások is elolvashassák! köszönöm!
Lájkolja a Ne szorongj! blog facebook oldalát, így biztosan nem marad le az új bejegyzésekről!
fotó: pixabay.com, ikea.com/hu